A Répássy család

Répássy Gábor - Amikor Gábor elkezdett cseperedni a föld mélyén, a sötétben, és másra sem gondolt, csak hogy minden egyes részével összegyűjtse az anyaföld áldásait, amivel majd az élete végén el kell számolnia. Tudta, hogy, amikor lejár az ideje, eltűnik majd az őt körülölelő humuszból és ismeretlen helyre viszik, ahol erőszakos kezek levágják haját, megmosdatják és megnyúzzák majd. Tudta azt is, hogy mindezt némán és bátran kell tűrnie, mint egy igaz répának, mert így okították őt az iskolában. Gábor jó fiú volt és nem akart senkire sem szégyent hozni, így amikor ütött az órája és erős kezek kirántották addigi melegágyából - minden porcikáját végignyúzva, apró kis gyökerecskéit elszaggatva -, ő nem visított, mint valami jöttment mandragóra. Nyugodtan hagyta, hogy teherautóra rakják és elvigyék a silóig. Hitte, hogy innét jön majd a minden répára váró igazi mártíromság, hitte, hogy narancssárga éke lesz majd az Újházy tyúkhúsleves arany színének. Nehéz leírni a döbbenetet szerencsétlen Gábor arcán, amikor az istállóban a nyeretlen kétéves Zabhegyező elé vetették...

Répássy Johanna - Johanna egy egyszerű lány volt. Johanna nem tudott semmiről, Johanna nem törődött semmivel sem. Csak élt a föld sötét ölében, szívta magába a műtrágyát és pszichadelikus álmokkal kápráztatta magát. Álmaiban ő volt a diszkó királynője a főzelékekben, ő volt a gulyásban az igazi tápérték. Johanna nem tudott semmiről, még az olyan szimpla dolgokról sem, mint a tükör - így amikor kirántották és hihetetlen vakító világosság kápráztatta el - fel sem foghatta és igazából nem is érthette az emberek megrökönyödését. Johannának sajnos fogalma sem volt, hogy miért fényképezik és hogy azok a fotók hogyan kerülhettek a Csernobilszkaja Gazettya címoldalára. Azt sem volt képes felfogni, hogy 18 kg-os testét miért éppen formalinba és nem rántásba tették és, hogy miért egy hatalmas lekvárosüvegszerűsegben kötött ki a kijevi természetrajzi múzeumban a tányér helyett. Johanna csak egy egyszerű, de ragyogó lány volt...

Répássy Tivadar - Tivadar nem akart értelmetlenül kimúlni. Csak higgadtan akart egyre terjedelmesedni és ha lehet, akkor valami iskolai menza konyhájában kikötni, hogy a gyerekek az ő sok vitaminjától nőjjenek szép naggyá! Aztán jött a nagy kirántás és a hihetetlen fényességben Tivadar elpirult, hogy mindössze három centisre sikerült megnőnie. De nem akarta az Alföld homokját hibáztatni. Ennek ellenére reszketett a hatalmas zsákban méretes társai között. Vajon sikerül-e mégis valamicske értelmet szereznie létének. Tivadar szerencséjére eljutott az iskola menzájáig, de onnan már nem sikerült kikerülnie a zsákból. Csak várt, csak várt és egyre csak sorvadt szegény Tivadar, néhai peckes hegye is egyre töppedtebb lett csak. Mikor a zsákot leszanálták, Tivadarból már csak egy sztoikus nemespenész tenyészet maradt...

Répássy Szilvia - Szilvinek mindig kétségei voltak afelől, hogy ő sárgarépa-e vagy pedig petrezselyem. A sötét mélységben nem látott elég jól ahhoz, hogy megítélje saját színét. Úgy hitte, hogy petrezselyem és azt képzelte, hogy csodaszép hajkoronája fogja majd díszíteni a burgonya kollégákat a vasárnapi ebéden. Aztán amikor kirántották és durva kezek odadobták a többi répák halmára egy újabb érzés hatalmasodott el rajta! Ahogy ráesett a répákra és fájdalmat okozott nekik, hihetetlen önbizalom és valami eddig ismeretlen szexuális izgalom kerítette korlátlan uralma alá. Szilvinek nyilvánvaló volt, hogy mindegy, hogy fehér- vagy sárgarépa-e, számára egy egészen új távlat nyílt meg. És ahogy a teherautó repítette a városba Szilvia csak fohászkodott a zárvatermők istenéhez. Aztán megérkezett és lerakodták a platóról. A zárvatermők istene teljesítette Szilvi kívánságát; a zöldséges, ahol kikötött, pont egy szex shop mellett állt...

dr. Répássy Frigyes - Frigyes filozófus volt. A sötét és nyirkos földben arról morfondírozott, hogy milyen bizonyíték van a fényre. Frigyes filozófus volt, de az empíriát megvetette és még csak véletlenül sem konzultált saját zöld hajával. A sötét és nyirkos földben arról elmélkedett, hogy létezik-e száraz közeg, hogy igazán más lehet-e a pépes lét vagy a raison d'étre pedig nem más-e, mint úszkálni valami enyhén zsíros gulyáslevesben. Frigyes csak jártatta saját agykerekeit és észre sem vette, hogy kirántották, hogy fényességben leledz és hogy durva kezek és éles pengek fosztják meg érzékeny szőrös bőrétől és hosszú selymes zöld hajától. Frigyes elméleti filozófus volt és nem volt hajlandó elveszni semmiféle empirikus módszerben, még akkor sem, ha dr. Répássy Frigyes egy zöldségleves alkalmi részévé vált...

Répássy Béla - Béla volt az egyszerű répagyermek, aki csak csendben cseperedett a humusz mélyén, buzgón átvacogva a hosszú téli éjszakákat a hótakaró alatt és kissé kiterebélyesedve, ahogy könnyed kacajával bekúszott a tavasz, majd ahogy a nyár megjött és Bélából teljesértekű - ugyan egy hajszálnyit deformált - répává nőtt; minden egyes porcikájával kívánta a megváltást, azt a vasmarkot, ami majd kiemeli a sötétségből és az ismeretlen fényre szüli. A megváltás meg is jött, Feri bácsi a falu végén ki is rántotta Bélát a földből és még aznap bevitte Békéscsabára a piacra, hogy eladja pár forintért. Béla a maga répai bumfordiságában nem értette azt, hogy mi is a kereskedelem, hogy mennyire fontos dolog az agráripar, csak azt hitte magabiztosan, hogy példaértékű - ugyan egy hajszálnyit deformált - répaéletet él és ha minden igaz, akkor már még aznap megcsupaszítva és leborotváltan, kissé túlfőzve és már nem is egészen ugyanúgy, mint a nap kezdetén, de eltűnik Rózsika néni és kedves családja bendőjében. Tessék nektek lapis philosophorum!

Sator Rotas

Hajnali 5:13 volt amikor hazajöttek. A hirtelen felkapcsolódó villanyfény riasztott fel és rögtön kezdtem megfigyelésemet a teleszkópomon keresztül. A kopasz arc, akit már hónapok óta figyeltem jött be először, lerúgva a cipőit. Mögötte jött a haverja, majd két csaj. Lehetett vagy hajnali fél öt, amikor hazaértünk. Én, a haverom, meg az a két rusnya banya, a nevükre már nem is emlékszem. Az egész estét áténekeltük és a szesz keringett az ereinkben. Borgőzös volt az éjszaka és már alig álltunk a lábunkon. Beestünk az ajtón, a haverom rám esett, aztán a csajok potyogtak ránk és megkezdődött a hentergés. Pállott, sörszagú csókok, füstszagú hajak. Felfordult a gyomrom, irány a WC. Az utca túloldaláról figyelem az arcot, azóta, hogy észrevettem, hogy nincs függönye. Agyalágyult egy krapek. A csajoknak nehéz volt levetniük hosszú csizmáikat. Egy hosszúhajú, nevezzük az egyszerűség kedvéért Yukinak, meg egy rohadt vékony, akit mondjuk kereszteljünk el Chiharunak. Bocsánat, tudom, borzasztó nevek, de nagyon jól néznek ki legalább. Az agyalágyult szokása szerint elkezdett teát főzni, míg a haverja levetette magát a kanapéra. A csajok az ürge két oldalán. Mi lesz ebből? A csajok nem kértek semmit, csak fogat mostak aztán már estünk is egymásnak. Volt a csöcsös, meg a másik a miniszoknyájával. Gyorsan lekerültek a ruhák rólunk. Chiharu csak nevet idegesen, Yuki meg az ürge hajában futtatja az ujjait. Aztán megérkezik az arc a teával, igazi gavallér. Beszélgetnek, talán azt döntik el, hogy milyen sorrendben zuhanyoznak? A lakás pici, gondolom a fürdőszoba is az. A kopasz ürge már dobja is le a farmerjét és eltűnik az ajtó mögött. A hajasbaba meg csókolózik mindkét csajszival. Aztán jön a kopasz, van rajta egy szál törülköző és rohan fel a létrácskáján a galériájára. Lehajítja a vendégfutont, míg a két csaj elmegy zuhizni. A haver megágyaz és röhögnek valamin. Aztán a két lány is megjön.Yukinak van nagyobb melle. A hajasbaba is eltűnik a fürdőben és a csajok bevetik magukat ruhátlanul a vendégfutonba. A kopasz fentről a galériáról integet, hogy lehet ám feljönni. Chiharu csak röhög, Yuki meg magukra rántja a paplant. Na mi van, nem lesz mégse dugás? Kijön a haver, robban be ő is a lenti futonba. A csajok visítanak. A kopasz elkomorodik és már mászik is lefelé, őt mégse hagyhatják ki a mókából. Felmentünk a galériára, mind a négyen. Meztelenül. Játszadozva egymás testével. Szemérmetlenül és vadul. Mindenféle kimértség nélkül. Négyen egy paplan alatt, mégiscsak alakul a dolog. A csajok röhögnek, aztán kiviharoznak a futonból és indulnak a galériára. Nedves haj takarja a nagy segget, míg a kis segg csak édesen ring felfelé. Remek hajnali műsor. A haver is felzúg, de a csajok felrántják a létrát még a kopasz előtt. Csöcsök, combok, seggek, faszok. Itt most mindent szabad! Hogy mi történik fent, már nem látom jól, de a kopasz lent, nagy búsan ismét csak a paplanja alatt van. Talán magával játszik? Aztán a haver valahogy elveszti a hidegvérét és ordibálva lerúgja a létrát és mászik is lefelé. A fasz tudja követni ezeket, mégse lesz semmi ma? Lekapcsolják a villanyt is, nem látok már mást. Előkerülnek a kötelek is, a jól bevált, régi bondage. A lányok gúzsban, a fiuk a legények. Van egy mignon Sacher-Masoch úrnak és van egy mignon az öreg márkinak is. Lassan pirkad, amire a nyögések alábbhagynak. Dél körül a haverom karjaiban ébredek.